Lajtha László:
IX. vonósnégyes, Op. 57, 1953
A szintén négytételes (I. Très vif et accéléré, II. Lent, III. Menuet. Allegretto, IV. Entraînant et d’un seul élan) IX. vonósnégyes (op.57, 1953) jellemzésére álljanak itt a zeneszerző szavai: „A 7. kvartettnek könnyebb volt az első tétele, s robusztus az utolsó. A 9.-nél fordítva. Induló karakter, közbeeső finom téma, s perlekedő harmadik, majd a közepén újra víg induló témák, […] a sok "forte" erőteljes, határozott és, úgy vélem, biztos sikerű, vidám hatású tétellé formálják az elsőt. Ennek oppositiója a negyedik tétel. Saltarello-féle […], de nem olasz parasztok táncolják. Erdélyi tündérek. Azért mondom: erdélyiek, mert a kezdő motívum egy erdélyi táncé. Nemigen fognak ráismerni, olyan másra van bővítve, hogy több, sokkal több benne a L. László, mint a népzene. Tehát semmi népies hang. Könnyű lábbal táncol benne az öreg rozmár vagy fóka, de mindenesetre a száraz heringgé szikkadt én, fiatal […] hajló derekú erdélyi lányokkal, kik tündérré váltak. […], és táncuk olyan finom, graciózus, habos, megfoghatatlan […] Van benne közben egy virtuose, gracieux kis téma, majd egy sötéten kezdődő fugato; itt bekapcsol a motor, és nagy lendületű utolsó résszel fejezem be a tételt.” (Levél feleségéhez, 1953. júl. 26.)
Gyenge Enikő
A műismertetés az alábbi CD kísérőfüzetében jelent meg:
Hungaroton HCD 32543
String Quartets (Complete) Vol. 2
(Auer String Quartet)