BIBLIOGRÁFIA
Avasi Béla: „Lajtha László lejegyzési módszere”. Magyar Zene, 1993. (34. évf.), 1. sz., 48–53.
Berlász Melinda: „Lajtha László egy éve a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán” [One year spent by László Lajtha at the Folklore Department of the Ethnographic Museum]. In: Zenetudományi dolgozatok, Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 1978, 121.
Berlász Melinda: „Lajtha-emlékhangversenyek” [László Lajtha: commemorative concerts]. Muzsika, 1983/6, 35–36.
Berlász Melinda: Lajtha László. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984.
Berlász Melinda: „Műfajszerű gondolkodás Lajtha László zeneszerzői életművében I. és II.” [Conceptions of genre in Lajtha’s compositional œuvre]. Magyar Zene, 31 (1990), 99–107; 193–200.
Berlász Melinda: „Lajtha László Leduc kiadóhoz intézett levelei I. 1943–1949” [Lajtha’s letters written to his editor Leduc I. 1943–1949]. In: Zenetudományi dolgozatok. Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 1990–91, 115–131.
Berlász Melinda (szerk.): Lajtha László összegyűjtött írásai I. [László Lajtha – collected writings]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992.
Berlász Melinda: „Lajtha László Leduc kiadóhoz intézett levelei II. 1950–1962” [Lajtha’s letters written to his editor Leduc II., 1950–1962]. In: Zenetudományi dolgozatok. Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 1992–94: 161–180.
Berlász Melinda: „Az írás szerepe Lajtha László életművében” [The role of the writing in the work of L. Lajtha]. Muzsika, 1992/6, 21–25.
Berlász Melinda: „Lajtha, László and Eliot, T. S.”. In: New Hungarian Quaterly, 33 (1992), 163–169.
Berlász Melinda: „Lajtha László 23 levele Henry Barraudhoz” [László Lajtha’s 23 letters to Henry Barraud]. In: Magyar Zene, 34 (1993): 13–42.
Berlász Melinda: „Lajtha Lászlónak a Leduc Kiadóhoz intézett levelei I. 1943–1949; II. 1950–1962.” [Lajtha’s letters written to his editor Leduc I–II.]. In: Zenetudományi Dolgozatok 1990–1991, Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 1992, 115–131.; Zenetudományi Dolgozatok 1992–1994, uott: 1994, 161–180.
Berlász Melinda: „Deodatus. A Lajtha-Leduc levelezés kényszerpályája 1952–1962” [ Deodatus. Involuntary paths of the correspondence between Lajtha and Leduc]. In: Zenetudományi Dolgozatok 1995–1996, Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 1997, 229–233.
Berlász Melinda: Mit ígér Lajtha László Összegyűjtött írásainak második kötete? A megjelent és az előkészületben álló Lajtha-írásgyűjtemények összefüggéseiről. [A 2013. február 16-án, a Lajtha halálának 50. évfordulója tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata a Zenetudományi Intézet honlapján.]
Berlász Melinda (szerk.): Lajtha László írásai I.–II. A közreadó munkatársai: Bíró Viola, Ozsvárt Viktória. Budapest: Rózsavölgyi és Társa – Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete, 2021.
Bieliczkyné Buzás Éva: „Számvetés Lehel György karmesterrel a Magyar Rádió és az új magyar zene évtizedeiről” [Account on the relationship of the Hungarian Radio and the contemporary Hungarian music – an interview with conductor György Lehel]. Magyar Zene, 1990/12, 423–444. (435).
Bíró Viola: „Megjegyzések Lajtha László szerenádzenéjéhez”. Magyar Zene, 2013/3 (LI. évf. 3. szám, 2013. augusztus), 323–334.
Bónis Ferenc (szerk.): Kodály Zoltán – Visszatekintés [Z. Kodály – Retrospection]. Budapest: Zeneműkiadó, 1982.
Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal. Határ-idő-napló. Budapest: Zeneműkiadó, Budapest, 1984.
Breuer János (szerk.): Zenei írások a Nyugatban [Musical writings in Nyugat]. Budapest: Zeneműkiadó, 1978.
Breuer János: Negyven év magyar zenekultúrája [40 years of Hungarian music culture]. Budapest: Zeneműkiadó, 1985.
Breuer János: „Lajtha-művek Budapesten” [Lajtha’s works in Budapest]. Muzsika, 29, 1986/11, 33–38.
Breuer János: Fejezetek Lajtha Lászlóról [Chapters on László Lajtha]. Budapest: Editio Musica, 1992.
Breuer János: „Lajtha László, a »régizenész«” [László Lajtha and the early music practice]. Muzsika, 1992/4, 4–7.
Breuer János: „Lajtha László és a technika” [László Lajtha and the technics]. Muzsika, 1992/6, 17–20.
Breuer János: „Hubayék és Bartókék harca” [Fight between Hubay’s and Bartók’s circle]. Muzsika, 1992/8, 20–23.
Breuer János (szerk.): Lajtha László 1892–1992. Budapest: Magyar Zenei Tanács, 1992.
Breuer János: „Az avantgardista Lajtha” [Lajtha, the avantgardiste]. Magyar Zene, 34 (1993), 5–12.
Budai Katalin: „»Édesapátokat piedesztálra helyezni«. Beszélgetés Lajtha László özvegyével”. Film Színház Muzsika, 33/15. (1989. IV. 15.) 4–5.
Chamfray, Claude: „Lajtha”. Beaux-Arts, 1936. május 1.
Chamfray, Claude: „Laszlo Lajtha de passage à Paris”. Guide de Concert, 1962. június 22. (magyarul megj.: Lajtha László összegyűjtött írásai I. Szerk. Berlász Melinda. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992, 294.)
D. Magyari Imre: „Lajtha nem tudott volna a gyökerei nélkül élni” – Solymosi Tari Emőke. In: Kérdéses könyv. Beszélgetések 1980–2020. Kalligram, 2021, 293–299. [Interjú Solymosi Tari Emőkével és STE kiegészítő írása]
Demény János (szerk.): Bartók, Béla levelei [B. Bartók – Letters]. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Devich Márton: „Egy hagyaték, amelynek lélegeznie kell. Fordulat a Lajtha-kutatásban” [A bequest that should breathe. A good turn in Lajtha-research]. Muzsika, 2002. szeptember, 45. évfolyam, 9. szám, 6.
Diener, Georges: A Francia Intézet Magyarországon 1947–1989. Francia-magyar kulturális kapcsolatok [The French Institute in Hungary. Hungarian-French cultural relations]. Budapest-Párizs: Magvető Kiadó – Francia Intézet – L’Harmattan, 1990, 54–55.
Dobszay László: Magyar zenetörténet [History of music in Hungary]. Budapest: Gondolat, 1984.
Erdélyi Zsuzsanna: „Lajtha-töredékek Erdélyi Zsuzsa jegyzetkönyvéből” [Confession fragments in the diary of Zsuzsanna Erdélyi]. Muzsika, 1972. július, 3.
Erdélyi Zsuzsanna: A „kockás füzet”. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval. A szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta: Solymosi Tari Emőke. Budapest: Hagyományok Háza, 2010.
Fábián Imre: „Modern Hungarian Music”. Musical Quarterly, 51 (1965), 205–214.
Fábián Imre (szerk. / ed. by): A huszadik század zenéje [Music in the 20th century]. Budapest: Gondolat, 1966.
Fábián László: „Lajtha László művészete” [Lajtha László’s art]. Magyar Zene, 33 (1992), 335–375.
Fésűs Borbála: Lajtha László egyházzenéje. Új szempontok egy műcsoport vizsgálatához. Szakdolgozat, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2019. (Konzulens: Solymosi Tari Emőke)
Fleuret, Maurice: „Dans le souvenir d’un ami de la France”. Guide de Concert, 1964/04, 4–5.
Gál István: „Lajtha László utolsó éveihez” [To the last years of László Lajtha]. In: Bartóktól Radnótiig. Budapest: Magvető Kiadó, 1973, 179–184.
Gergely, Jean (szerk.): Études finno-ougriennes V. Paris, 1968.
Goddard, Scott: „A Sound of Symphonies”. Listener, 61 (959): 691.
Gombosi, Ottó: „Ladislaus Lajtha”. Melos, 8 (1929), 231–235. (magyarul: „Lajtha László”. Magyar Zene, 33 (1992), 191–196.)
Gyenge Enikő: „Önarckép tollal. Lajtha László kiadatlan levelei” [A self-portrait with pen. Lajtha László’s unpublished letters] (1). Muzsika, 2003/2, 7–13.
Gyenge Enikő: „Önarckép tollal. Lajtha László kiadatlan levelei” [A self-portrait with pen. Lajtha László’s unpublished letters] (2). Muzsika, 2003/3, 17–22.
Gyenge Enikő: „Önarckép tollal. Lajtha László kiadatlan levelei” [A self-portrait with pen. Lajtha László’s unpublished letters] (3.). Muzsika, 2003/4, 9–13.
Gyenge Enikő: „Önarckép tollal. Lajtha László kiadatlan levelei” [A self-portrait with pen. Lajtha László’s unpublished letters] (4.). Muzsika, 2003/6, 10–16.
J. Győri László: „Nem próbálta a nemzeti értékeket kihasználni” [He never tried to draw profit from the national values]. Muzsika, 1992/8, 17–18.
J. Győri László: „Tudta, hogy nem az íróasztala számára dolgozik” [He knew that he didn’t work in vain]. Muzsika, 1992/8, 19.
Hegyi, Erzsébet: Stylistic Knowledge on the Basis of the Kodály Concept. Vol. 1. Kecskemét: Pedagogical Institute of Music, 1984.
Heseltine, Philip: „Modern Hungarian Composers”. The Musical Times, 63 (1922), 164–167.
Horváth Márton Levente: Egy műfaj illegalitásban. Misekompozíciók Magyarországon 1949–1969 között. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék, 2017. (A két Lajtha-misére vonatkozó rész: 41–79.)
Hutchings, Arthur: Church Musk in the Nineteenth Century. Westport, Connecticut: Greenwood Press, Publishers, 1967.
Johnson, Bret: „Review of Recordings of Lajtha’s Compositions by the Pécs Symphony Orchestra”. Tempo, 1996/4, 63.
Johnson, Bret: „Review of Recordings of Lajtha’s Compositions by the Pécs Symphony Orchestra”. Tempo, 1998/7, 43–44.
Kiss Ákos dr.: Mattioni Eszter művészete. Szekszárd: Szekszárdi Városi Tanács VB, 1972.
Kovács Sándor: Kovács Sándor válogatott zenei írásai [S. Kovács – Selected musical writings]. (Szerk / ed. by Balassa Péter). Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Köteles György: „Két visszatekintés” [Two retrospections]. Muzsika, 1992/6. 43–44.
Kroó György: A magyar zeneszerzés 30 éve [30 years of Hungarian composition]. Budapest: Zeneműkiadó, 1975.
Lajtha Ildikó dr.: „Ma 50 éve történt”. Parlando, 2013/2
László Ferenc: „Az első könyv Lajtha Lászlóról” [The first book on László Lajtha]. Muzsika, 1985/7, 40–42.
Madariaga, Salvador de: Portrait d’un homme debout. Stock, 1968.
Marót Gyula – Révész László: Öt évszázad a magyar énekkari kultúra történetéből [Five centuries in the history of Hungarian choral culture]. Budapest: Népművelődési Propaganda Iroda, n. d.
Masits László: „Hortobágy film – kísérőzene” [Soundtrack for the film Hortobágy]. Debrecen On-line (DEOL), 2003/6
Ménesi Gergely Dr.: Lajtha László egyházzenei művei (2016). Parlando, 2021/3.
Mohayné Katanics Mária: „Lajtha László: Emlékek, élmények”. Magyar Zene, 34 (1993), 85–88.
Molnár Antal: Romantikus zeneszerzők [Romantic composers]. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1980.
Nagy Olivér: „Konferencia Lajtha László kórusműveiről” [Conference on choral works of László Lajtha]. Zeneszó, 1992/9, 5.
Nectoux, Jean-Michel: Fauré. Solfèges. Éditions de Seuil, 1972.
Nemes, László Norbert: A Contextual Study of László Lajtha’s Magnificat Op.60. An Essay submitted to the Faculty of Graduate Studies and Research in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor in Music, Edmonton, Alberta: University of Alberta, 1999.
Ozsvárt Viktória: „»Tragédiák kora«. A tragikum kifejezőeszközeinek szerepe és jelentősége Lajtha László kései szimfónáiban” [„The Era of Tragedies”. Importance of the Tragic, and the Means with which it is Expressed, in the Late Symphonies of László Lajtha]. Magyar Zene, 2017/2, 197–220.
Ozsvárt Viktória: „Kósa György és Lajtha László vallásos tárgyú művei”. MTA BTK ZTI 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum, 2018.
Ozsvárt Viktória: „Folklorism and Classical Tradition in László Lajtha’s Late String Quartets”. Studia Musicologica, 59/3–4 (2018): 323–344.
Ozsvárt Viktória: „Lajtha László egyházzenei művei Első rész”. Muzsika, 2018/4, 7–12.
Ozsvárt Viktória: „Lajtha László egyházzenei művei Második rész”. Muzsika, 2018/5, 9–14.
Ozsvárt Viktória: „Népzenei inspiráció és klasszikus hagyomány Lajtha László kései vonósnégyeseiben”. Magyar Zene, 2018/3, 303–322.
Ozsvárt Viktória: A szimfónia és a tömegek – műfajtörténeti esettanulmány az 1950-es évek művészetpolitikájának tükrében. In: 1956 és a zenei élet. Előzmények, történések, következmények. Szerk.: Gyarmati György és Péteri Lóránt. Budapest–Pécs: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Kronosz Kiadó, 2019, 199–218.
Ozsvárt Viktória: Bartók-hatások Lajtha László 7. szimfóniájában. In: Zenetudományi Dolgozatok 2017–2018. Tallián Tibor tiszteletére. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet, 2019, 397.
Ozsvárt Viktória: „Lajtha és a programzene”. Gramofon (2019. ősz): 10–15.
Ozsvárt Viktória: „»Mindig egy kicsit úgy, mint katona a harc előtt«. Indulótételek Lajtha László műveiben”. Magyar Zene, 57/4 (2019. november): 436–456.
Ozsvárt Viktória: „Lajtha László Magyarországon. Sajtó- és hangversenykörkép (1949–1958)”
Ozsvárt Viktória: Álomkép és valóság. Lajtha László utolsó alkotókorszaka. Budapest: Balassi Kiadó, 2023.
Pávai István: „Bözödi György emlékezik Lajtha Lászlóra” [György Bözödi’s remembrance to László Lajtha]. Az 1982-ben készült interjú szerkesztett változata. Magyar Zene, 1992/2, 138–140.
Pernye, András (szerk. / ed. by): Introduction to Magnificat by John Dunstable. Budapest: Editio Musica, 1976.
Pesovár Ernő: „Lajtha László és a néptánckutatás”. Magyar Zene, 1993. (34. évf.), 1. sz., 54–56.
Reilly, Robert R.: „Music from a Secret Room”. Crisis Magazine, 2001/1.
Reilly, Robert R.: „No End of Odds and Ends”. Crisis Magazine, 2002/1.
Reilly, Robert R.: Surprised by Beauty: A Listener’s Guide to the Recovery of Modern Music. Morley Books (2002), 352.
Retkes Attila: „Lajtha László szellemi öröksége” [László Lajtha’s spiritual heritage]. Magyar Hírlap, 2002. május 7.
Retkesné Szilvássy Ildikó: „Lajtha László kórusművészete” [László Lajtha’s choral art]. Zeneszó, 1992/6, 1.
Riba, István: „The Church and the State in Hungary after 1945”. Hungarian Quaterly, Winter 1996, 100–101.
Richter Pál: „A szabadság fanatikusa. Lajtha László, a »harmadik nagy magyar«”. Muzsika, 2010. szeptember.
Sebő Ferenc: „Beszélgetés Rajeczky Benjaminnal” [Conversation with Benjamin Rajeczky]. Magnetofonos interjú szerkesztett változata, 1985.
Sebő Ferenc: „Töprengés Lajtha László születésének 100. évfordulóján – sok idézettel” [Cogitation at László Lajtha’s centennary – with many quotations]. Muzsika, 1992/6, 12–16.
Sebő Ferenc: „Pátria”. Gramophone recordings of Hungarian folk music, 2001. www.folkline.hu
Solymosi Tari Emőke: „A kék kalap. Az ötlettől az ősbemutatóig”. Magyar Zene, XXXIV/1 (1993. március), 43–47.
Solymosi Tari Emőke: „Mozaikok Lajtha László életéből és munkásságából”. Testvérkereső, 1996 (az „Európa”-Club negyedik könyve), 83–95.
Solymosi Tari Emőke: „Lajthára emlékeztek Párizsban. Emlékplakett-átadás a Magyar Intézetben”. Muzsika, 40/3 (1997. március), 18–19.
Solymosi Tari Emőke: „A harmincas évek Párizsának zenéje és muzsikusai. Konferencia és magyar hangverseny a Sorbonne-on” [Music and musicians in Paris of the 1930-es]. Muzsika, 41/2 (1998. február), 18–19.
Solymosi Tari Emőke: „Egy felfedezendő zeneszerző: Lajtha László. Magyar anyagból, francia verettel…”. Gramofon, III/1 (1998), 12–14.
Solymosi Tari Emőke: „Lajtha vígoperája Kolozsvárott. Színpadi világpremier fél évszázados késéssel”. Gramofon, III/6 (1998), 12–13.
Solymosi Tari Emőke: „A kék kalap. Lajtha László vígoperájának színpadi világpremierje Kolozsvárott”. Operaélet, 1998. május–június, 7–16.
Solymosi Tari Emőke: „Lajtha-bemutató a londoni Wigmore Hallban. A Takács Zongorás Trió első CD-je”. Gramofon, IV/5 (1999), 12–13.
Solymosi Tari Emőke: „Lajtha-premier Londonban. A Takács Zongorás Trió legújabb sikere”. Népszabadság, 1999. április 2. (LVII., 77. szám, Budapesti kiadás) 10.
Solymosi Tari Emőke: Lajtha László vígoperája, A kék kalap (Le chapeau bleu, Op. 51). A mű keletkezéstörténete, esztétikai vonatkozásai, zenetörténeti kapcsolódásai. Muzikológusi szakdolgozat. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Zenetudományi Tanszak, Budapest, 2002. Megtekinthető a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem könyvtárában.
Solymosi Tari Emőke: „»A Szeretet és a Szépség szigete«. Adalékok Lajtha László művészetének XVII-XVIII. századi inspirációjához” [Island of love and beauty. Contributions to the 17–18th c. inspirations in László Lajtha”s music]. Magyar Zene, 2003/3, 327–336.
Solymosi Tari Emőke: „Lajtha László előadása Mozartról a Nemzeti Zenedében Mozart halálának 150. évfordulója alkalmából megtartott hangversenyen”. Magyar Zene, 2004/1, 79–86. (bevezető és közreadás)
Solymosi Tari Emőke: „A Nemzeti Zenede története (1919–1949)”. In: Tari Lujza – Iványi-Papp Mónika – Sz. Farkas Márta – Solymosi Tari Emőke – Gulyásné Somogyi Klára: A Nemzeti Zenede. Szerkesztette Tari Lujza és Sz. Farkas Márta. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete, 2005, 177–257.
Solymosi Tari Emőke: „»Bartók […] mindig latinnak nevezett.« Bartók Béla hatása Lajtha László életútjára és esztétikájára”. Parlando, XLVIII. évf. 2006/6, 5–13.
Solymosi Tari Emőke: „»Históriai hangversenyek« és »önképzés igen szép sikerrel«. Zenetörténet-oktatás, zenetörténeti hangversenyek és zenetörténeti önképzőkör a Nemzeti Zenede utolsó 30 évében”. Magyar Zene, 2007/1 (XLV. évf. 1. szám, 2007. február) 65–78.
Solymosi Tari Emőke: „»Bartók always called me Latin«: The Influence of Béla Bartók on László Lajtha’s Life and Art”. Studia Musicologica, 48/1–2, 2007, 215–223.
Solymosi Tari Emőke: „A párizsi Schola Cantorum követe. Lajtha László, a Nemzeti Zenede tanára – I. rész”. Parlando, XLIX. évf. 2007/4, 35–44.
Solymosi Tari Emőke: „A párizsi Schola Cantorum követe. Lajtha László, a Nemzeti Zenede tanára – II. rész”. Parlando, XLIX. évf. 2007/5, 16–23.
Solymosi Tari Emőke: „…magam titkos szobája”. Lajtha László A kék kalap című vígoperájának keletkezéstörténete, esztétikai vonatkozásai, zenetörténeti kapcsolódásai. Budapest: Hagyományok Háza, 2007.
Solymosi Tari Emőke: László Lajtha 1892–1963. Budapest: Editio Musica, 2008. (Teljes műjegyzék a művek legfontosabb adataival, diszkográfiával, angolul és magyarul.) A műjegyzék megtalálható itt a honlapon is.
Solymosi Tari Emőke: „»Csak a zene volt fontos«. Beszélgetés Kemény Endrével Lajtha Lászlóról, a Nemzeti Zenedéről, a kamarazenetanításról és sok másról”. Parlando, 50. évf. 2008/1, 54–62.
Solymosi Tari Emőke: „»Lajtha pedagógusi vénája legalább olyan erős volt, mint a zeneszerzői.« Beszélgetés Arányi-Aschner György zeneszerzővel Lajtha László zeneszerzésóráiról, a »42-es cipőről«, és arról, hogy mitől lesz egy komponista sikeres…”. Parlando, 50. évf. 2008/2, 47–53.
Solymosi Tari Emőke: „»Az elsődleges kívánsága a mély, benső átélés volt.« Adalékok Lajtha László tanári portréjához Antal Lívia énekművésznőtől”. Parlando, 50. évf. 2008/3, 27–36.
Solymosi Tari Emőke: „Bartók és Lajtha barátsága. Két mester – egy esten”. MÜPA-magazin, III. évf. 2. szám (március/április), 32–33.
Solymosi Tari Emőke: „Lajtha és a menüett”. Magyar Zene, 2009/2 (XLVII. évf. 2. szám, 2009. május), 181–192.
Solymosi Tari Emőke: Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról. Budapest: Hagyományok Háza, 2010.
Solymosi Tari Emőke: „Filmzeneírás – szabadon: Höllering és Lajtha”, Magyar Zene, 2010/1 (XLVIII. évf. 1. szám, 2010. február), 69–73.
Solymosi Tari Emőke: „László Lajtha, a composer in the time of the dictatorship”, In: Zsuzsa Hantó: Banished families. Communist repression of „class enemies” in Hungary. Budapest: Magyar Ház, 2011, 239–245.
Solymosi Tari Emőke: „Lajtha, az ember. A közelgő kettős évforduló elé”. Parlando, 2011/5, 8–15.
Solymosi Tari Emőke: „Motion picture as the »musical play of the future«. Lajtha, Höllering, and Eliot”. Hungarian Review, 3/3 (may 2012): 81–93.
Solymosi Tari Emőke: „»Végakarat teljesítve«. A Lajtha-emléknap kapcsán”. Muzsika, 2013. április.
Solymosi Tari Emőke: „»Olyanok voltak, mint Castor és Pollux«. Lajtha László és Tamási Áron”. Magyar Szemle, 2013. augusztus (Új folyam XXII. évf. 7–8. szám), 39–51.
Solymosi Tari Emőke: „Lajtha László zenés színházi művei, avagy kedvcsináló a Lajtha-balettek leendő koreográfusainak I.”. Tánctudományi Közlemények 2013/1 (V. évf. 1. szám), 1–17.
Solymosi Tari Emőke: „»Arisztofaneszi arcfintor«, avagy »az első pacifista balett«. Lajtha első színpadi műve, a Lysistrata bemutatásának körülményei és sajtóvisszhangja”. In: Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére. Tanulmányok, emlékírások, hommage-ok. Szerkesztette Berlász Melinda és Grabócz Márta. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, L’Harmattan Kiadó, 2013, 323–347.
Solymosi Tari Emőke: „»…mégis újra és újra fölszökken«. Lajtha László és Romain Rolland”. Magyar Szemle, 2014. április (Új folyam XXIII. évf. 3–4. szám), 83–92.
Solymosi Tari Emőke: „»Kitörölhetetlen a lelkemből.« Lajtha László a fronton”. Irodalmi Magazin, II. évf. 2014/2, 44–47.
Solymosi Tari Emőke: Ős és utód nélkül. Fábián László írásai Lajtha Lászlóról. A Lajtha házaspár és Fábián László levelezése. Szerkesztette, közreadja és az előszót írta Solymosi Tari Emőke. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, Gondolat Kiadó, 2014.
Solymosi Tari Emőke: „Lajtha László »Forradalmi« szimfóniája”. Magyar Művészet, 2016/4 (IV. évf. 4. szám), 97–106.
Solymosi Tari Emőke: „»Népdal-dráma« az 1950-es évekből. Tamási Áron és Lajtha László Bujdosó lánya”. In: Jégtörő írók. Tamási Áron- és Sütő András emlékkonferencia. Szerkesztette Ablonczy László. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, 2017, 41–58.
Solymosi Tari Emőke: „»...nem akartam bartókos lenni...« Lajtha László Bartók-képe”. In: Divertimento concertante – Tanulmányok Bartók Béláról és Járdányi Pálról. Szerkesztette: Fehér Anikó és Windhager Ákos. (Fundamenta profunda 7.) Budapest: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2017, 23–31.
Solymosi Tari Emőke: „»...kényszerült meddő élet«. Lajtha László a Nagy Háborúban”. In: Halottak élén. Magyar irodalom és művészet az I. világháborúban. A Tokaji Írótábor évkönyve XXVIII. Bíbor Kiadó, 2019, 175–183.
Solymosi Tari Emőke: „...mint a szél a parazsat” – Lajtha László és 7. szimfóniája. In: 1956 és a zenei élet. Előzmények, történések, következmények. Szerk.: Gyarmati György és Péteri Lóránt. Budapest–Pécs: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Kronosz Kiadó, 2019, 219–242.
Solymosi Tari Emőke: „»Anyaga magyar, megmunkálása francia…«. Lajtha László, »Franciaország szerelmese«.” Napút 8. Nemzet a muzsikájában, XXII. évf. 8. szám (2020. október), 225–233.
Solymosi Tari Emőke: „»...ma grande Amie«. Lajtha László és Nadia Boulanger”. Parlando, 2021/2.
Solymosi Tari Emőke: „Vigasztaló Arlequin – Lajtha László balettjei”. Valóság LXV/11. (2022/11), 64–74.
Solymosi Tari Emőke: „Vigasztaló Arlequin – Lajtha László balettjei”. In: A kiválasztott. A magyar tánckultúra Nizsinszkj-öröksége. Szerkesztette: Bólya Anna Mária, Windhager Ákos. Műhelytanulmányok IV. évf./10. Budapest: MMA-MMKI, 2022, 59–70.
Szabó Ferenc János: „Lajtha László fiatalkori zongoraművei”. Magyar Zene, 2013/3 (LI. évf. 3. szám, 2013. augusztus), 335–350.
Szabolcsi Bence (szerk.): Studia Musicologica. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1972.
Szomory György: Kis magyar zenetörténet. Budapest: Holnap Kiadó, 2017. (Lajtháról: 113–116.)
Tallián Tibor: „»Kisebb lett a kalapom«. Lajtha László: A kék kalap”. A Kolozsvári Állami Magyar Opera a Thália Színházban [My hat became smaller. László Lajtha: The blue hat – The Kolozsvár State Opera in Thália Theatre]. Muzsika, 1999/6, 29.
Tallián Tibor: „Lajtha László munkássága 1940–1944”. In: Tallián Tibor: Magyar képek. Fejezetek a magyar zeneélet és zeneszerzés történetéből 1940–1956. Budapest: Balassi Kiadó, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2014.
Tari Lujza: „Lajtha László, a palóc hangszeres zene kutatója”. Magyar Zene, 1993. (34. évf.), 1. sz., 60–84. p
Ujfalussy József: „Megjegyzések Lajtha László utolsó és XX. századi zenetörténetünk korábbi éveihez” [Comments on the last life-years of Lajtha and the earlier years of our 20nd c. history of music]. Magyar Zene, 17 (1976), 196–200.
Ujfalussy József: „Claude Debussy: Noktürnök”. In: Zenéről, esztétikáról. [Claude Debussy: Nocturnes, in: Upon Music and aesthetics] Budapest: Zeneműkiadó, 1980, 119–128.
Ujfalussy József: „KodáIy és Debussy” [Kodály and Debussy]. In: Kodály-mérleg. Budapest: Gondolat, 1982, 28–37.
Ujfalussy József: „Lajtha László neve jelzi, jellemzi ezt az intézményt” [László Lajtha’s name marks and characterizes this institution]. Parlando, 10–11 (1990), 11–14.
Ujfalussy József: „Lajtha László”. Muzsika, 1992/3, 3–5.
Ujfalussy József: „Emlékek Lajtha Lászlóról” [Souvenirs of László Lajtha]. Muzsika, 1992/6, 10–11.
Vikár László: „Lajtha tanár úr”. Magyar Zene, 1993. (34. évf.), 1. sz., 57–59.
Vikár László: „Lajtha László emlékezete összegyűjtött írásainak megjelenése alkalmából”. Tiszatáj, 1994. március, 89–93.
Volly István: „Lajtha László zenetudományi munkássága. Bibliográfiai összefoglalás” [Musicological œuvre of László Lajtha. A bibliographic summary]. Magyar Zene, 1967/2, 65–70.
Volly István: „Nem véletlen, hogy én zeneszerző vagyok” [It is not by fortune that I am a composer]. Magyar Zene, 1967/10, 20–23.
Weissmann, John S.: „Current Chronical, Hungary”. Musical Quarterly, 41 (1955), 99–104.
Weissmann, John S.: „Guide to Contemporary Hungarian Composers”. Tempo, 45 (1957), 24–30.
Weissmann, John S.: „Lajtha and his Symphonies”. Listener, 62 (1959), 114.
Weissmann, John S.: „Current Chronical, Hungary”. Musical Quarterly, 46 (1960), 525–535.
Weissmann, John S.: „László Lajtha: The Symphonies”. Music Review, 36 (1975), 197–214. (magyarul: „Lajtha László: a szimfóniák”. Magyar Zene, 33 (1992), 197–212.
Lásd még / See also:
Contemporary Hungarian Composers. Budapest: Editio Musica, 1970.
Életünk. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, 1972/2.
Études finno-ougriennes. Tome V. Paris: Edition Klincksieck, 1968.
Magyar Zene. Zenetudományi folyóirat. 1976/2.
Muzsika, 1972. július. Lajtha László emlékére
Ferencsik János. Budapest: Zeneműkiadó, 1972.