Lajtha László:
Négy madrigál Op. 29 (1939)
A Négy madrigál 1939-ben született. Sajátos archaizáló stílusával Lajtha vokális művei sorában is egyedülálló. A kórusdalok között tematikus összefüggés nincs, legfeljebb hangulati: a pasztellszínekben kirajzolódó lírai, olykor nosztalgikus képekben. Várnai Péternek Lajtha stílusát jellemző sorai e madrigál-sorozatra is vonatkoztathatók: „Művei általában az úgynevezett soroló szerkesztésen alapulnak, azaz a különböző témák, hangulatok és színek láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz, ismétléseik mindig variált alakban jelentkeznek és a visszatérések néha nem is tematikusak, hanem egy-egy hangulat vagy szín újabb felbukkanásai.”
Az első madrigál melankolikus, szomorú hangulatú, dinamikailag visszafogott. A második lendületesebb, játékos, bár nem feledteti teljesen a fájdalom érzetét. A kórus a korai madrigalisták pengetős effektusát utánozza, ám a harmóniák modális színezetűek, s gyakoriak a disszonanciák. Mindemellett népies típusokra is emlékeztet a vidámabb négyszólamú kórusének tematikája s feldolgozásmódja.
Bensőségesen szép a lassú harmadik madrigál. Meditáló jellege helyenként meglehetősen bonyolult ritmizálással kel életre. Gyorsabb, finálészerű, viszonylag hosszabb lélegzetű a negyedik madrigál – azzá teszi a lendületessége, hatásossága.
Juhász Előd
A műismertetés az alábbi CD kísérőfüzetében jelent meg:
Hungaroton HCD 31453
Quatre Madrigaux, Magnificat, Trois Hymnes, String Quartet No. 10 (Suite transylvaine)
(Győr Gilrs’Choir, Tátrai Quartet, Chamber Choir of the Liszt Ferenc Academy of Music)
Részletek a műből a következő CD-ről:
Hungaroton HCD 31453
Előadja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa, vezényel Párkai István
II. En regardant ces belles fleurs
III. Les en voulez vous garder?
IV. Petit mercier, petit pannier!