Lajtha László:
Három Mária-himnusz (Három himnusz a Szent Szűzhöz) Op. 65 (1958)
Lajtha László (1892–1963) zeneszerzői oeuvre-jében viszonylag kevés a vokális mű: egy befejezetlenül maradt opera, néhány dal, kíséret nélküli úgynevezett a cappella kórusmű, népdalfeldolgozás, illetve egyházzenei alkotás. Ez utóbbiak sorában a legnagyobb szabású az 1954-ben komponált Magnificat. Az 1958-ban elkészült Három Mária-himmusz ajánlása Nadia Boulanger-nek szól. A Magnificathoz viszonyítva a zenei szövésmód letisztultabb, egyszerűbb. Várnai Péter szerint: „Gyakori a kétszólamúság, az orgona nem egyszer kíséret nélküli dallamot játszik, az akkordvilág még homofónabb. E három himnuszban is igen nagy szerephez jut a gregoriánum hatása. Ugyanakkor félreismerhetetlen bizonyos fokú magyaros hangvétel – bár ez az érzés abból a pentatóniából is származhat, amely nemcsak a magyar népdalra, hanem a gregorián énekek bizonyos típusaira is jellemző.” A pentaton világ, a gregorián jelleg mellett e lírai finomságú tételekben természetesen jelen van a Lajtha zeneszerzői nyelvezetét olyannyira befolyásoló sajátos franciás hang is.
Az első himnusz – Sequentia de Virgine Maria – költője zágrábi, Anonymus (a szöveg a zágrábi Graduáléból való). E leheletszerű, az orgona és az énekszólamok finom ellenpontjával kibontakozó himnuszban a Mária név refrénként, akkordikusan tér vissza – ellentétképpen az egyébként alapjában monodikus szólamszövéssel, mely alól az utolsó, negyedik versszak variált többszólamúsága kivétel.
A második, gyorsabb tempójú himnusz – Prosella Mariana – szövegét névtelen francia himnuszköltő (Ismeretlen Gallicus) írta. Zenei anyagának feldolgozására az imitáció, ellenpontozás jellemző, melynek során a fugato a cappella szakaszokkal színeződik. Ismét ellentétes a zárótétel: Canticum de Magna Hungariae Regina, Pázmány Péter himnusza, melyben a zeneszerző érdekes módon kevésbé élt a hagyományos gregorián ihletéssel, annál letagadhatatlanabb a magyaros-franciás hangvétel. A másik két himnuszhoz hasonlóan ebben is felismerhetők bizonyos visszatérő (megváltoztatott) anyagok. Rokon megoldás mindhárom Mária-kompozícióban az áhítatos, poétikus lezárás.
Juhász Előd
A műismertetés az alábbi CD kísérőfüzetében jelent meg:
Hungaroton HCD 31453
Quatre Madrigaux, Magnificat, Trois Hymnes, String Quartet No. 10 (Suite transylvaine)
(Győr Gilrs’Choir, Tátrai Quartet, Chamber Choir of the Liszt Ferenc Academy of Music)
Részletek a műből a következő CD-ről:
Hungaroton HCD 31453
Előadja a Győri Leánykar, Hoffmann László (orgona), vezényel Szabó Miklós
III. Canticum de Magna Hungariae Regina