Hortobágy DVD-bemutató
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet november 20-án, szerdán 16 órakor Georg Höllering Hortobágy című filmjének DVD-bemutatójára várja az érdeklődőket az Írók Boltjába. A beszélgetés résztvevői: Szekfü András és Veress József filmtörténészek, Moldován Márton filmrestaurátor és Fazekas Eszter kiadványszerkesztő.
KÖZREMŰKÖDIK BÁLINT ANDRÁS KOSSUTH-DÍJAS SZÍNMŰVÉSZ
Hortobágy. 1936. Rendezte: Georg Höllering. Operatőr: Schäffer László, zene: Lajtha László. Szereplők: Czinege János, Czinege Jánosné, Kányási István, Szincsák Margit. 82 perc, angol és német feliratokkal. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet.
Extrák:
Georg Höllering és a Hortobágy. Szekfü András és Fazekas Eszter beszélgetése
Andrew Hoellering emlékezik
„1934-ben... egy osztrák filmművész jött a Hortobágyra. Két évig leste a napfelkeltét, várta a vihart, fényképezte a ménesek vad robogását, a puszta komor és titokzatos életét. Filmet készített számadók, csikósok, parasztlányok és gulyások egyszerű életéről. Megmutatott valamit; egy tájat, egy elfelejtett emberi közösséget. Egy darab Magyarországot. (...) Egy osztrák jött, egy osztráknak kellett felfedezni azt a gazdagságot, amiben öntudatlanul éltünk.”
Szőts István, a modern magyar film megteremtője írta ezeket a sorokat Georg Höllering szép Hortobágy-filmjéről. A Hortobágy több szempontból is egyedülálló, különös sziget a magyar film történetében. Szőts saját módszerének előképét látta benne. A harmincas évek mesterkélt díszletekben készült, fehér telefonos filmjeit hidegen hagyta a magyar vidék, a népéletet felfedező szociografikus mozgalom. Hölleringet viszont lenyűgözte az alföldi róna, a csikósok, juhászok életformája, a természet örök körforgása, a népszokások. Az első forgatási évben erről készített egyedülállóan szép természeti és néprajzi felvételeket csikósvágtákkal, állatszülésekkel és -halálokkal, majd felkérte Móricz Zsigmondot, hogy ezekhez a képsorokhoz írjon egy történetet. Móricz Komor ló című elbeszélésében generációs és szerelmi konfliktusokon át rajzolódik ki a fő téma: a modernizáció, ahogy „a gépek megeszik a pusztát”. Höllering magukkal a csikósokkal, parasztokkal szólaltatja meg az életüket. A filmet Magyarországon a korabeli cenzúra csak jelentős csonkításokkal engedte bemutatni: éppen a legértékesebb részleteket távolították el. Ízléstelennek ítélték a lovak és gólyák párzási jeleneteit, a csikó születését és a ló temetését. Engedélyezték viszont Hölleringnek, hogy a teljes kópiát kivihesse külföldre. Höllering, 1967-ben Magyarországon járva, egy ilyen csonkítatlan kópiát ajándékozott a Filmarchívumnak. A jelenlegi digitális felújítás e teljes verzió alapján készült. A kiadvány extrái részletesen felrajzolják Höllering pályáját, Móricz, Hölllering és Passuth László kapcsolatát, a film keletkezésének és utóéletének kulisszatitkait. Andrew Hoellering, a rendező fia apjára emlékezik.