Gondolatok a zene és más művészetek kapcsolatáról
(Az idézeteket válogatta: Solymosi Tari Emőke)
„A művészetben az akadémikussá merevedett szabályoknak sem értéke, sem jelentősége nincsen. Annál fontosabb azonban a minden szabálynál erősebb követelmény: a belső rend! [...] e belső rend rokonsága fűzi egymáshoz a festőművészetet és a muzsikát. Csak látszólagosan van közelebb a zenéhez a költészet, mint a festészet. Csak látszólagosan, mert a zene ugyanúgy nem bírja el a fogalmiságot, mint a festészet. A zene nem tud fogalmakat kifejezni, mint ahogy a képnek sem novellisztikus a tárgya. Mindkét művészet lényege ott kezdődik, ahol a szavakban elmondható dolgok végződnek; a léleknek oly mélységét idézik, ahová a fogalom, a szó nem képes eljutni.
Mindkét művészet rokon abban, hogy a leganyagszerűbb valamin keresztül mondja el a megfoghatatlant – és közös abban, hogy az anyagtól távol álló lényeget csak az anyag feltétlen uralmával, a mesterség legbiztosabb tudásával képes kifejezni.”
(Megnyitó beszéd Medveczky Jenő kiállításán. In: Lajtha László összegyűjtött írásai I. Sajtó alá rendezte és bibliográfiai jegyzetekkel ellátta Berlász Melinda. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992, 287.)
* * *
„Korunk két kollektív jellegű művészetet termelt: a hangosfilmet és a rádiót. Az előbbi annyira ifjú művészet még, hogy fejlődésének problémái inkább a stúdiókat érdekli, mintsem magát a zenét. Sokan nem is tekintik egyébnek, mint egy születésben lévő újabb fajtájú zenedrámának. Azonban olyan, kiváló modern zenétől kísért filmeket is láttunk, melyek az én tételemet bizonyították, hogy ti. a nagyközönség különleges nevelés híján is, nem utasítja vissza eleve a modern művészetet. E filmek egyikénél sem képezett akadályt a mai zene. Sőt! Fejlődés hajnalán állunk minden bizonnyal. A mozgókép problémái új művészet alakulását igénylik. Nézetem szerint a filmprodukció, mely minden lassúsága ellenére, igenis fejlődik, nagy lehetőségeket rejt magában az új zene számára, mert az új forma új lényeget követel.”
(A közönség és a mai zene. In: Lajtha László összegyűjtött írásai I. Sajtó alá rendezte és bibliográfiai jegyzetekkel ellátta Berlász Melinda. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992, 258.)