HÍREK 2016
Friss tanulmány Lajtha VII. szimfóniájáról
2016 decemberében, a Magyar Művészet című folyóiratban, a Magyar Művészeti Akadémia lapjában megjelent Solymosi Tari Emőke zenetörténész nagy terjedelmű tanulmánya Lajtha László VII. szimfóniájáról. Címe: Lajtha László „Forradalmi” szimfóniája. Ez az első hosszabb, tudományos igényű írás a műről, amely 1957-ben született, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének visszhangjaként.
Lajtha fuvolaműve Ittzés Gergely hangversenyén
2016. november 29-én, kedden 19 órakor az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében Hang és szó címmel Lajtha Két darab szólófuvolára (Op. 69, 1958) és Dohnányi Passacaglia szólófuvolára (Op. 48/2, 1959) című művét Ittzés Gergely adja elő az MTA A Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű programsorozatában. A bevezető előadásokat Ozsvárt Viktória, illetve Kusz Veronika tartja. A belépés díjtalan.
Lajtha VII. szimfóniájának nagy sikerű előadása a Francia Rádióban
2016. november 15-én, kedden 19.30-kor az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére hangversenyt rendeztek a Francia Rádióban (Maison de la Radio France), a 104-es stúdióban. A koncerten az Óbudai Danubia Zenekar – Beethoven és Bartók egy-egy műve mellett – Lajtha VII. „Forradalmi” szimfóniáját (Op. 63, 1957) adta elő, Hámori Máté vezényletével, igen nagy sikerrel. Az esemény annak a sorozatnak a része, melynek keretében 25 európai városban tartottak hangversenyeket az 56-os Emlékbizottság támogatásával.
További részletek:
http://odz.hu/koncertek/60-evfordulo-parizsi-koncert
Hámori Máté karmester
Lajtha VII. szimfóniája Bukarestben
2016. október 27-én, csütörtökön és 28-án, pénteken, a bukaresti Atheneum koncertteremben ünnepi hangversenyt tartottak, amelyen a George Enescu Filharmónia zenekara Dénes István vezényletével előadta egyebek mellett Lajtha László VII. „Forradalmi” szimfóniáját (Op. 63, 1957). A koncertterem előcsarnokában az érdeklődők megtekinthették a Solymosi Tari Emőke zenetörténész által szerkesztett, Lajtha László zeneszerzői életútját bemutató kiállítást román nyelvre fordítva, valamint egy Bibó Istvánról szóló kiállítást is.
Fotók és további részletek:
Dénes István karmester
Lajtha III. vonósnégyese a Zenetudományi Intézetben
2016. október 18-án, kedden 19 órakor az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében Bartók II. és Lajtha III. vonósnégyesét adta elő a Rondo Kvartett a Bartók és a következő generációk kvartettjei című sorozat 4. programjaként. A műveket Ozsvárt Viktória ismertette.
Konferencia-előadás Lajtha VII. szimfóniájáról
2016. október 15-én, szombaton 15.30-kor az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében, a 70 éves Tallián Tibor tiszteletére megrendezett konferencia második napján Ozsvárt Viktória tartott előadást a Lajtha VII. szimfóniájában fellelhető Bartók-hatásokról.
A konferencia teljes programja itt olvasható.
Konferencia-előadás Bartók és Lajtha kapcsolatáról
2016. október 11-én, kedden 11 órakor, a Pesti Vigadó Makovecz termében (1051 Budapest, Vigadó tér 2.) a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete által rendezett Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében című konferencián Solymosi Tari Emőke tartott előadást a következő címmel: „...nem akartam Bartókos lenni” – Lajtha László Bartók-képe.
A konferencia részletes programjának és az előadásabsztraktoknak
a megtekintéséhez kattintson a képre.
Lajtha szóló fuvoladarabja Svájcban
2016. október 10-én, hétfőn este 18.30-kor a Genfi Magyar Kulturális Központban Fülep Márk fuvolaművész műsorán szerepelt Lajtha László Két darab szólófuvolára (Op. 69) című műve. Fülep Márk a koncertjén színes szólóprogramot adott elő, amely klasszikus és népzenei műsorszámokat egyaránt tartalmazott.
További információ:
Konferencia-előadás Tamási Áron és Lajtha László Bujdosó lányáról
2016. szeptember 30-án, pénteken, a Pesti Vigadó Makovecz termében Jégtörő írók címmel, Tamási Áron és Sütő András emlékére rendez konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata. A konferencián Solymosi Tari Emőke előadást tart Tamási Áron és Lajtha László közös alkotásáról, a Bujdosó lány című „népdal-drámáról”.
A konferencia részletes programjának megtekintéséhez
kattintson a képre
Konferencia-előadás Lajtha VII. szimfóniájáról
2016. szeptember 8-án, Egerben, az Eszterházy Károly Egyetemen, az 1956 és a szocializmus: válság és újragondolás című konferencián Lajtha VII. szimfóniájáról tart előadást Ozsvárt Viktória.
A részletes program innen tölthető le:
http://1956-konferencia.webnode.hu/program
Lajtha zongoraművei a Múzeumok Éjszakáján
2016. június 25-én, 19.30-kor az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumában, a Lajtha-emlékszobában Szabó Ferenc János Lajtha-műveket játszik a zeneszerző Bösendorfer zongoráján. A műveket ismerteti, valamint az emlékszobát bemutatja: Ozsvárt Viktória.
További információ:
http://www.zti.hu/files/koncert/2016/2016.06.25_Muzeumok_Ejszakaja_szorolap.pdf
Ferencsik János-szobrot avattak Balatonfüreden
2016. június 12-én, Balatonfüreden, a Ferencsik János Alapfokú Művészeti Iskola parkjában Ferencsik Jánosnak – Lajtha László leghűségesebb tanítványának, számos kompozíciója bemutató karmesterének – állítottak szobrot. Ferenczi Béni alkotása 1952‑ben készült (korábban a Tagore sétányon állt). Az avatóünnepség elején Lajtha Mikor Csíkból elindultam című népdalfeldolgozása hangzott el. Beszédet mondott Dohnál Szonja művészettörténész és Kovács János karmester. Az avatás után ünnepélyesen megnyitották Mezey Béla fotóművész állandó kiállítását, amely 150 Ferencsik-fotót mutat be az érdeklődőknek a zeneiskola épületében. Ferencsik szívesen töltötte szabadidejét balatonfüredi nyaralójában. Ő volt a település első díszpolgára.
További információ:
http://www.balatonfured.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=3685:ferencsik&Itemid=1
 |
 | |
| Bóka István polgármester és Illényi Gáborné, Ferencsik János unokahúga leleplezik a szobrot (Fotók: STE) | ||
 |
 | |
 |
 |
Konferencia-előadás a Pesti Vigadóban Lajtha francia kapcsolatairól
2016. május 13-án, a Pesti Vigadó Makovecz termében Magyarok francia földön a XX. században címmel egynapos konferenciát rendezett a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata. A konferencián Solymosi Tari Emőke zenetörténész Lajtha László, „Franciaország szerelmese” címmel tartott előadást.
A konferencia részletes programja
Csernyus Lőrinc építész, a konferencia szakmai felelőse
és Solymosi Tari Emőke zenetörténész
Lajtha fuvolás triói a Közép-európai Egyetemen
2016. május 23-án, hétfőn, 19 órakor, a Közép-európai Egyetem Október termében (1051 Budapest, Október 6. utca 7.) három kitűnő fiatal művész, Bíró Zsófia (fuvola), Zétényi Tamás (gordonka) és Razvaljajeva Anasztázia (hárfa) hangversenyén – Debussy és Ravel művei mellett – Lajtha László két fuvolás triója is felcsendült: az Op. 22-es (1935) és az Op. 47-es (1949).
További részletek:
http://classicus.hu/2016/01/08/fuvola-harfa-csello-trio
Bíró Zsófia (fuvola), Zétényi Tamás (gordonka) és Razvaljajeva Anasztázia (hárfa) a hangversenyen
Zétényi Tamás (gordonka), Bíró Zsófia (fuvola) és Razvaljajeva Anasztázia (hárfa) a hangverseny után (Fotók: STE)
Elhunyt Breuer János zenetörténész, Lajtha életrajzírója
Életének 84. évében, 2016. április 10-én elhunyt Breuer János zenetörténész, zenekritikus, aki 1992-ben, Lajtha születésének 100. évfordulója alkalmából az első részletes életrajzot publikálta a zeneszerzőről. Budapesten született 1932. június 8-án. 1950 és 1958 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés, majd zenetudományi szakán tanult. 1958-tól a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1990-től 1997-ig a Magyar Zenei Tanács tudományos munkatársa; 1961 és 1970 között a Magyar Zene című zenetudományi folyóirat munkatársa, 1970-től 1996-ig felelős szerkesztője. 1961-től a Népszabadság zenekritikusa volt. Fő kutatási területe a 20. század magyar zenéje. Fontosabb könyvei: Dávid Gyula (1966); Zene és bábszínpad (Szilágyi Dezsővel és Passuth Krisztinával, 1971); Harminc év magyar zenekultúrája (1975); Negyven év magyar zenekultúrája (1985); Kodály-dokumentumok, I. (1976); 13 óra Kadosa Pállal (1978); Bartók és Kodály (1978); Zenei írások a Nyugatban (1978); Kodály-kalauz (1982); Fejezetek Lajtha Lászlóról (1992); Kodály Zoltán (1999); Kodály és kora (2002). Cikkeket, kritikákat, tanulmányokat publikált, előadásokat tartott. Erkel-díjas, a MAOE Zenei Tagozatának nagydíjasa, a Magyar Köztárasági Érdemrend tisztikeresztjének tulajdonosa.
IV. Országos Lajtha László Vetélkedő
2016. február 24-én, szerdán délelőtt 10 órától rendezték meg a pesterzsébeti Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskolában a IV. Országos Lajtha László Vetélkedőt. Ezúttal öt általános iskolás és két középiskolás csapat mérte össze tudását. Az általános iskolás korosztályban az I. helyezett a bicskei Alapfokú Művészeti Iskola „A népzenekutatók” csapata lett (felkészítő tanár: Baksay Ildikó), a középiskolás korosztályban pedig a szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola „Magnificat” csapata nyert (felkészítő tanár: Kocsis Györgyi). A zsűri tagjai Solymosi Tari Emőke zenetörténész, Kiss Anikó igazgatóhelyettes és Németh Márta képzőművész voltak.
A versenyző csapatok névsora, eredménye és felkészítő tanárának neve itt olvasható.
A vetélkedőnek otthont adó pesterzsébeti Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Iskola
Képek a IV. Országos Lajtha László Vetélkedőről (Fotó: STE)
A pesterzsébeti Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola „Hongrie Hommage” csapata
Balásházi Bálint, a vetélkedőt szervező pesterzsébeti Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola
igazgatója, Tomasovszki Katalin zenetanár, a vetélkedő szerkesztője és vezetője,
valamint Solymosi Tari Emőke, a zsűri elnöke
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója és
Terdik László, a Bartók Rádió vezető szerkesztője kapta
a 2016-os Lajtha László-díjakat
2016. január 19-én 19 órakor, a Magyar Rádió Márványtermében, Lajtha-művekből összeállított hangverseny keretében került sor a 2016-os Lajtha László-díjak átadására. A Lajtha László Alapítvány kuratóriumának díját Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója vehette át Gyurkó Csilla jogörököstől, aki laudációjában méltatta azt a tevékenységet, amelyet Kelemen László a Lajtha-hagyaték egyben tartása, gondozása, a kutatók számára való hozzáférhetővé tétele és a nagyközönséggel való megismertetése (többek között kiállítások, hangversenyek rendezése, könyvek kiadása) terén sok éven át kifejtett. Külön kiemelte, hogy a díjazottnak nagy szerepe volt a Lajtha-emlékszoba létrehozásában (mely 2013 februárja óta az MTA Zenetudományi Intézetben látható), valamint hogy kitartó és áldozatos munkája nélkül Lajtha László első köztéri szobrának felállítására (2015. június 30.) nem kerülhetett volna sor.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Lajtha László Alapítvány kuratóriumának közös díját Terdik László, a Bartók rádió vezető szerkesztője, az MTVA Kulturális Főszerkesztőség munkatársa kapta, Lajtha László munkásságának népszerűsítése érdekében végzett tevékenységéért. A díjat Galambos István, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiós médiaszolgáltatási igazgatója adta át Terdik Lászlónak, akinek kiemelkedő szakmai tevékenységét Devich Márton, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. kulturális főszerkesztője méltatta.
Az ünnepélyes díjátadást keretező hangversenyen Lajtha László I. hárfás triója (Op. 22), X. vonósnégyese (Op. 58) és Marionnettes című hátfás kvintettje (Op. 26) hangzott el. Közreműködött Kovács Imre fuvolán, Bábel Klára hárfán, Kádár István és Gulyás Emese hegedűn, Máté Győző brácsán és Varga István gordonkán.
Az MTI összefoglalója itt olvasható a díjátadásról:
http://magyaridok.hu/belfold/kelemen-laszlo-es-terdik-laszlo-vehette-at-iden-a-lajtha-dijakat-311467
A Lajtha-díj létrehozásáról és a korábbi díjazottakról az Alapítvány menüpontban olvashatnak: http://lajtha.hagyomanyokhaza.hu/index.php?menu=808
Devich Márton Terdik Lászlóról szóló laudációja itt olvasható.
 |
 | |
| Gyurkó Csilla méltatja Kelemen László tevékenységét |
Gyurkó Csilla átadja a Lajtha-díjat Kelemen László főigazgatónak | |
 |
 | |
| Devich Márton méltatja Terdik László tevékenységét |
Galambos István átadja a Lajtha-díjat Terdik László vezető szerkesztőnek | |
 |
 | |
| A Lajtha László-díjhoz járó plakett | Terdik László és Kelemen László, a 2016-os Lajtha-díj kitüntetettjei | |
 |
 | |
| Gyurkó Tünde és Gyurkó Csilla (Lajtha jogörökösei), Terdik László, Devich Márton, Galambos István és Kelemen László a Lajtha-díj átadása után |
Lajtha Marionnettes című hárfás kvintettjének előadói (balról jobbra): Kovács Imre, Kádár István, Bábel Klára, Máté Győző és Varga István (Fotók: STE) |
Kiállítás nyílt a Magyarság Házában Lajtha László népzenegyűjtő csoportjáról
2016. január 15-én, pénteken 17 órakor nyílt meg a Magyarság Háza új kiállítása „Az igaz hitben végig megmaradjunk...” – népének kutatás az 1950-es években címmel. A Lajtha László népzenegyűjtő csoportjának munkáját bemutató, dr. Pálóczy Krisztina kurátor által összeállított tárlat 2012. szeptember 18-tól 2013. január 6-ig már látható volt a Néprajzi Múzeumban. A mostani, a korábbinál talán még szebben, impozánsabban berendezett kiállítás megnyitóján Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója köszöntötte a közönséget, majd Solymosi Tari Emőke zenetörténész mondott megnyitóbeszédet, felvázolva, miért és hogyan kerülhetett sor 1951-ben Lajtha László népzenegyűjtő csoportjának megalakítására, mi volt a csoport célja, miért hívták „Noé bárkájának”, kik voltak a tagjai, hogyan dolgoztak, mi volt a kutatócsoport munkájának jelentősége. A megnyitón Bálint Izabella csángó énekes működött közre. A kiállításon Pálóczy Krisztina kurátor vezette végig az érdeklődőket, részletesen bemutatva a kiállított tárgyakat és dokumentumokat. A tárlat 2016. március 20-ig látható.
A kiállításmegnyitó meghívója
Bálint Izabella, csángó énekes a kiállítás megnyitóján
Csibi Krisztina igazgatónő köszönti az egybegyűlteket
Pálóczy Krisztina, a kiállítás kurátora tárlatvezetést tart
Az 1950-es évekbeli népénekkutatást bemutató kiállítás megnyitóján
(Fotók: STE)
Emléktáblát avattak a Lajtha-házban Erdélyi Zsuzsanna születésének
95. évfordulója alkalmából
2016. január 11-én 17 órakor, Budapesten, az V. kerület, Váci utca 79-es számú épület (vagyis a Lajtha-ház) kapualjában emléktáblát avattak Lajtha népzenegyűjtő csoportjának egyik tagja, a kiváló néprajzkutató dr. Dobozy Elemérné dr. Erdélyi Zsuzsanna születésének 95. évfordulója tiszteletére. Erdélyi Zsuzsanna 1953 és 1963 között volt Lajtha egyik legközelebbi munkatársa, a zenetudós Tóth Margittal együtt. Emlékeit többek között A kockás füzet című, 2010-ben, a Hagyományok Háza gondozásában megjelent kötetben adta közre. Az archaikus népi imádságok kutatásában elért eredményeiért számos rangos kitüntetésben részesült, többek között Kossuth-díjat kapott és a Nemzet Művésze volt, a Belváros pedig díszpolgári címmel tüntette ki. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt, egy ideig a Népművészeti, Néprajzi Tagozatot vezette. Lajtha László segítségével költözhetett Erdélyi Zsuzsanna családja a Váci utcai Lajtha-ház I. emeleti tágas lakásába. Az emléktábla-avatáson Wohlmuth István, Belváros-Lipótváros kulturális tanácsnoka köszöntötte a megjelenteket, majd Solymosi Tari Emőke zenetörténész mondott beszédet. Közreműködött Zádori Mária énekművész és Lantos Szabó István lantművész. Az eseményen részt vettek többek között Erdélyi Zsuzsanna gyermekei, Lajtha László jogörökösei és Klukon Edit zongoraművész.
Solymosi Tari Emőke beszéde itt olvasható.
Az emléktábla-avatás meghívója
Dr. Dobozy Elemérné dr. Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató
emléktáblája a Lajtha-házban (Fotó: STE)
Wohlmuth István, Belváros-Lipótváros kulturális tanácsnoka
köszönti a megjelenteket (Fotó: STE)
Klukon Edit zongoraművész és Solymosi Tari Emőke zenetörténész az emléktábla-avatáson
Zádori Mária énekművész és Lantos Szabó István lantművész az emléktábla-avatáson
Dobozy Borbála és Dobozy Dániel, Erdélyi Zsuzsanna gyermekei az emléktábla alatt (Fotó: STE)
| 2024 | | | 2023 | | | 2022 | | | 2021 | | | 2020 | | | 2019 | | | 2018 | | | 2017 |
| 2016 | | | 2015 | | | 2014 | | | 2013 | | | 2012 | | | 2011 | | | 2010 |